A melltartókról

A változás van, hogy mögéd lopózik és csak akkor veszed észre, hogy ott van, amikor már nem vagy képes bármilyen drótot tartalmazó melltartót felvenni. Kezdjük az elejéről. Az első melltartóm egy fehér Hanes pamut sportmelltartó volt, amit utólag visszagondolva lehet, hogy a barátnőmtől loptam (bocs, Eszter!).

Nálunk valamiért kezdetben az ilyesmi volt a menő, szóba se került a 12 évesekre való szivacsos melltartó, amit még mindig lehet kapni itt-ott. Később felgyorsultak az események, egyszer csak nagyot nőttek, szánalmas helyzeteket eredményezve, melyeket csak egy sokkal szomorúbb cikkben tudnék ismertetni. Egy ideig ‘alter’ voltam (poliészter gyermek melegítőfelső, szakadt barna kordnadrág, Adidas Superstar), ezalatt a pamut, drótnélküli melltartó ment.

Rájöttem, hogy nagyon szeretnék tetszeni a fiúknak és különben is 2005 lett, időm 20 %-át a Women’secretben töltöttem és mind szivacsos push-up melltartót hordtunk. Hatalommal ittasan raktam ki szegény összenyomott melleimet átlátszó és/vagy kivágott fölsőkben, és téptem le őket magamról abban a pillanatban, amikor hazaértem. A szivacsos, enyhén push-up melltartók kora még mindig tart. (Miért??) Kicsit nagyobbnak tűnik benne az ember melle, ami mint tudjuk mindig cél (egy bizonyos szintig persze!!), másrészt nagyon hatékonyan elrejtik a mell formáját, annak sokszínűségét és persze a mellbimbókat, amik nem emberi szemnek valók, obszcének, furák, stb.

De a változás már elkezdődött. Én egyrészt az utóbbi években elővettem a 15 éves koromból megmaradt pamut háromszögmelltartóimat, és ha veszek, akkor csak hasonlót. És ezzel nem vagyok egyedül (dun-dun-duuuun). Néhány éve még többször ki kellett mennem az Aréna Plázába, hogy az Oyshoban vásároljak ilyesmit, és akkor is mindig feltűnt, hogy a szivacs nélküli melltartóknak csak a töredékét hozzák be Magyarországra, mostanra viszont a H&M-ben is minden szezonban csomó ilyen opció van. A drót egyszerűen rohadt kényelmetlen, főleg, ha a célja a modern ‘dekoltázs létrehozása’, mely esetben nyomnia kell a melleket össze, tehát két irányból szorítja a mellkasodat.

A pamut vagy csipke kedves ölelése nem fáj és pont arra jó, hogy még ne érezd magad kényelmetlenül a munkahelyeden. Amúgy remélhetőleg a szivacsos melltartók elhagyása egybeesik azzal, hogy végre rájössz, hogy kurva jó melleid vannak (mert azok vannak), tehát az enyhe takarás mellett annak is örülsz, hogy végre természetes formájukban létezhetnek és mindezt még szexinek is találod. Én itt vagyok most. És te?

Ui.: Nekem nincsenek nagy melleim, tehát könnyű az életem. Tudom, hogy nagy melleknél más a helyzet és mások a szempontok, arról is írunk majd, megígérem.