NÉ

Sokáig eszembe se jutott erről cikket írni, de most írok, mert minden alkalommal, amikor újabb pár KEL EGYBE a környezetemben/facebook falamon, nem hagy nyugodni ez a gondolat. Mi legyen a neve egy nőnek az esküvő után 2018-ban?

Azzal fogom kezdeni, hogy természetesen senkinek nem akarom megmondani, hogy mit válasszon. Nem kell betiltani, hogy nőknek az legyen a “neve”, hogy Horváth Attiláné, mindenki azt csinál, amit akar. Véleményem azért van.

Az, hogy valaha né leszek bennem már soha nem merült fel. Csak az egyik nagymamám volt né (szerintem egész életében kicsit szomorú volt, amiért a gyönyörű vezetéknevét – Mandula – fel kellett adnia), anyukám pedig felvette és megtartotta az apám vezetéknevét, de ezt saját bevallása szerint leginkább azért csinálta, mert az eredetit nem szerette. Sokáig nekem is alap volt, hogy ha megházasodom, valamilyen formában meg fog változni a nevem. Még a jelenlegi pasimmal kapcsolatban is gondolkoztam ezen, és 3 éve járunk, tehát nincs ez olyan távol. Én a név felvétele és a dupla nevezés között vacilláltam, mindkettőnek láttam előnyét és hátrányát.

Aztán azt vettem észre, hogy ez a gondolat eltűnt a fejemből és egy másik van helyette: van már nevem. És meg is szeretném tartani. Nekem a névváltoztatás indoka maximum az lehet, ha ki akarnánk fejezni a névvel is, hogy egy család vagyunk, összetartozunk, stb. Ez az elképzelés abszolút elfogadható, viszont ebből sem kéne következnie annak, hogy a közös név mindenképp a férjé. Meg lehet beszélni, hogy kinek mit jelent a neve, kinek fontosabb ez, és ez alapján hozni egy döntést, ezáltal végiggondolva azt is, hogy a gyerekeknek mi lesz a neve. Mert azt is gondolom, hogy itt sem feltétlenül alap, hogy mindegyikük az apja nevét viseli. Miért? Csak mert ez a hagyomány? (És akkor ugye mindenki tudja, hogy miért van ez a szép hagyomány…)

Természetesen én is ítélkezem mások döntései felett. Igyekszem nem ezt tenni, de ezt le akartam szögezni, mert ez mindenképp ott van a következő kérdés mögött, nem akarom ezt eltagadni. Na de A KÉRDÉS: Látom a környezetemben, hogy mindenféle döntések születnek a névkérdéssel kapcsolatban, látszik, hogy nem egy út van. Arra szeretném tudni a választ, hogy mi a logika a kötőjelezést/duplanevezést választóknál, amikor CSAK A NŐNEK LESZ MÁS A NEVE? Tóth István és Tóth-Kovács Erika. Vajon volt egy beszélgetés emögött? Minden pár megvitatta és pont úgy alakult, hogy ez a megoldás nyert? Vagy ez most a default? Ha az előbbi, akkor kimondásra került, hogy hát igen, 2018 van, nem leszel né Erika, de azért a hagyomány az hagyomány, valahova oda kell rakni a Tóthot hozzád is, de hozzám a Kovácsot?? Ja, azt nem!

Nagyon kíváncsi vagyok és kicsit fel is pörögtem. Ti mit gondoltok? Ha már házasok vagytok és más lett a nevetek, akkor mi lett és miért? És a GYERMEKEK?! Nekik mi lesz a neve? És ha ők is kötőjelesek, akkor mi lesz velük ha felnőnek???